Világszerte március 20-án ünnepeljük a BOLDOGSÁG NAPJÁT. Az ENSZ Közgyűlése 2012 júniusában nyilvánította a boldogság nemzetközi napjává március 20-át. A Közgyűlés hangsúlyozta, hogy a boldogság keresése az emberi lét egyik alapvető célja.

A World Happiness Report éves jelentései szerint annak ellenére, hogy hazánk továbbra sem a legkedvezőbb helyet foglalja el a világ országait a lakosok boldogságszintje alapján rangsoroló listán a trend azt mutatja, hogy évről-évre emelkedik a mért boldogság szintje Magyarországon. A 2018-ban kiadott jelentés szerint Magyarország már a 69. helyet foglalja el a 156 országot rangsoroló listán ahol 2012-ben még a 110., 2013-ban 104., 2016-ban a 91., 2017-ben pedig a 75. helyen állt.

Magyarországon az ELTE PPK Pozitív Pszichológiai Kutatócsoportja prof. Oláh Attila irányításával a Bagdi Bella vezette Jobb Veled a Világ Alapítvánnyal együttműködve 2016-ban rajzolta meg Magyarország boldogságtérképét. A térképről leolvasható, hogy mely régiókban és megyékben milyen mértékben tartják boldognak magukat az emberek

A vizsgálatban 17-88 éves férfiak és nők vettek részt, a felmérés kiterjedt az élettel való elégedettség, az érzelmi, a pszichológiai, a szociális és a spirituális jóllét és a mentális egészség szintjének a megállapítására is.

A főbb eredményeket összegezve megállapítható, hogy a World Happiness Reportban (2018) közöltekkel megegyezően a hazai vizsgálat szerint is a 2018-ban megkérdezettek minden régióban szignifikánsan boldogabbnak mondják magukat mint a 2017-es mintában szereplők.

A boldogságszint emelkedés a legmarkánsabb a Nyugat-Dunántúlon és a Dél-Alföldön a legkisebb mértékű Közép-Magyarországon. Szignifikáns a boldogságszint emelkedés Békés megyében.

A 2018-as vizsgálat is megerősítette, hogy a nők minden régióban és minden korcsoportban boldogabbnak vallják magukat, a nők a mentális egészség és a pszichológiai immunitás terén is jobban állnak mint a férfiak. Megerősítette az idei felmérés azt is, hogy akik gazdagnak vagy jómódúnak vallják magukat azok szignifikáns boldogabbak, és ugyancsak szignifikánsan boldogabbak a több gyermeket nevelők, az iskolázottabbak és a házas vagy kapcsolatban élők. A legboldogabbnak a 4 vagy annál több gyermeket nevelő férfiak és nők vallják magukat.

Változatlanul a 36-50 évesek korcsoportjába tartozó férfiak és nők boldogságszintje a legmagasabb. Az iskolai végzettség fokozata szignifikáns együttjárást mutat a boldogság, a megküzdőképesség, a boldogságteremtés, a mentális egészség és az élettel való elégedettség szintjével, legboldogabbnak a diplomával rendelkezők mondják magukat.

Megerősítést nyert az is, hogy a kistelepüléseken élők szignifikánsan boldogabbak mint a városiak és a Budapesten élők boldogságszintje a magyar lakossági átlag alatt van, ez a megállapítás az eredmények alapján igaz a mentális egészség és a pszichológiai immunitás vonatkozásában is.

Magyarország boldogságtérképe minimális átrendeződést mutat. Változatlanul Észak-Magyarországon a legkevésbé boldogok az emberek és a Nyugat Dunántúlon lakók vallják magukat a legboldogabbnak a megyeszékhelyek közül is a Szombathelyen élők a legboldogabbak. A Közép-Magyarország területén élők boldogságszintje ugyanakkor a magyar lakossági átlag alá került.  A megyék szintjén jelentkező változás, hogy Békés megye bekerült a legboldogabb megyék közé a boldogság a Dunántúlon továbbra is szignifikánsabb, a nagyvárosok boldogság rangsorát is Győr vezeti.

Nógrád megye változatlanul a legkevésbé boldog és Salgótarján is a megyeszékhelyek rangsorának az utolsó helyét foglalja el. A jelenlegi adatok alapján Budapest lakosainak boldogságszintje, mentális egészség szintje, pszichológiai immunitás szintje alacsonyabb Magyarország nagyvárosban élő lakosainak átlag szintjétől.

A teljes mintára kiterjedően elemezve a boldogság szintet (globális jóllét) meghatározó tényezőket az eredményekből az a következtetés vonható le, hogy a mért változók közül a pozitív orientáció, a megküzdési kapacitás, az anyagi helyzet és a pozitív állapotok megteremtésének és fenntartásának képessége járul hozzá szignifikánsan az egyes egyének boldogságához. Magyarország felnőtt lakosainak boldogságháztartása a vizsgálatot kiegészítő felmérés szerint első helyen a szakmai karrierhez kapcsolódó sikerek, a családdal töltött idő, a nyaralás és utazás, a gyermekekkel való foglalkozás, a szerelmet hozó új kapcsolatok, a barátokkal töltött idő, a vásárlás és ajándékozás valamint az önfejlesztő és sport tevékenységek során szerzett élményekből töltődik fel.

forrás: http://www.boldogsagkutatas.hu